Lehet, hogy ezt ciki bevallani, de én nem rajongok annyira a magyar konyháért. Persze szeretem, és nem véletlenül szeretik olyan sokan. De ez lehet egyébként, hogy azért van, mert amióta az eszemet tudom, már milliószor ettem például gulyást vagy pörköltet, és emiatt nem látom benne a különlegességet. Kíváncsi lennék, hogy más nemzetek is így vannak-e a saját ételeikkel.
Pár évvel ezelőtt ismerkedtem meg az indiai konyhával. Bevallom az elején egy kicsit furcsának tartottam, leginkább a fűszerezést véltem túl erősnek, de egyrészt meg lehet szokni, másrészt, ha nem eszem túl sokat belőle, akkor a fűszerezés sem probléma. Egy barátnőm a párjával néhány évig Indiában élt, és haza térve úgy döntöttek, hogy nyitnak egy indiai éttermet, általuk ismertem meg egyébként a konyhájukat. Hoztak magukkal egy csomó receptet, amiket innen-onnan gyűjtögettek össze. Meglepve tapasztaltam – no, nem az ételek minősége miatt -, hogy elég nagy a kereslet az indiai ételekre, olyannyira hogy már jó pár törzsvendégük is van.
Nemrég egy nagy lépésre szánták el magukat: napelem rendszert szeretnének az épületre, hogy spóroljanak. Viszont az egyetlen probléma ezzel az volt, hogy egy ilyen napelem rendszer elképesztő drága tud lenni, több millió forinttal kell számolni, és az igencsak megterheli a kasszát. Gyakorlatilag lenullázza.
Úgyhogy megoldást kellett találni, amit úgy néz ki, hogy egy napelemes pályázat fog nyújtani, aminek a pontos elnevezése a következő: „Vállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban kombinált hiteltermékekkel”.
Erre a pályázatra egy napelemekkel foglalkozó cég weboldalán találtak rá, akik egyébként napelem rendszerek kiépítésével is foglalkoznak, az első lépéstől egészen az utolsóig.
Nagyon örültek, amikor megtalálták ezt a lehetőséget, hiszen nagyon szeretnék megvalósítani ezt a célt. Egyrészt ugye, mint már említettem a spórolás miatt, hiszen a villanyszámla jelentősen lecsökkenhet, de még akár 0 is lehet napelemek használatával, másrészt, ha egyszer úgy döntenek, hogy eladnák vagy bérbe adnák az étterem épületét, akkor a rajta lévő napelem rendszer értéknövelő is lehet. Harmadrészt pedig azt szeretnék, hogy az éttermüket annyira környezetbaráttá tegyék, amennyire csak lehet.
Természetesen az adott ingatlannak, amikre felkerülnek a napelemek, meg kell felelniük bizonyos feltételeknek. Például a tetőszerkezetnek kellően stabilnak és erősnek kell lennie, a dőlésszöge sem mindegy, illetve az is fontos, hogy a paneleket rendesen érje a nap, lehetőleg ne árnyékolja be a nap jelentős részében semmi. Úgyhogy szerencsére, ez a dolog nem is úgy működik, hogy az ember kitalálja, megveszi, a szakemberek kimennek és megcsinálják. Minden esetben helyszíni felmérést végeznek, pont ezek miatt a fontos feltételek miatt, hiszen nincs értelme elkölteni milliókat, ha például alig éri a nap a háztetőt. De ha a szakemberek mindent rendben találnak, akkor tudnak adni egy pontos árajánlatot, aminek elfogadása után meg is kezdődhet a beszerzés, majd pedig a munka.
Kérdeztem őket, hogy mégis mennyibe kerül majd nekik ez a napelem rendszer, mekkora összegre számítanak. Azt mondta a barátnőm, hogy amíg nincs felmérés, addig nem tudják ők sem, hiszen nem mindegy, hogy hány darab és mekkora napelemekre van szükség, de az szinte teljesen biztos, hogy ha a már említett pályázatot igénybe tudják venni, akkor az, bőven elég lesz a költségek fedezésére.